A tiszteletre méltó francia romantikus mester, Camille Saint-Saëns terjedelmes életműve több mint 200 kompozíciót foglal magában, s egyik életrajzírója szerint „mélyen meg lett volna sértve, ha tudja, hogy összes művei közül ez az extravagáns szellemeskedés, Az állatok farsangja lett a legnépszerűbb”. Eredetileg nem is nyilvános előadásra szánta e zenei pamfletet, csupán a muzsikus barátokat akarta megörvendeztetni vele egy szalonkoncerten. A szellem azonban kiszabadult a palackból, és a klasszikus zene rajongói ma, 103 évvel a szerző halála után is emlékeznek az általa „megénekelt” baromfiudvarra, szamarakra, elefántokra és persze az önálló koncertszámmá emelkedett Hattyúra. Ugyancsak kiválóan sikerültek a romantikus ikonok, Offenbach és Wagner motívumaiból építkező zenei paródiák.
Balázs János, a Cziffra Fesztivál művészeti vezetője az új produkcióhoz úgy készítette el a zenei letétet, hogy Saint-Saëns két eredeti zongoraszólamát „egybegyúrta”, s ezáltal saját magának írt egy technikailag kifejezetten megerőltető, bravúros szólamot. Nem véletlenül említettem Cziffra nevét: éppen az ő öröksége a legnehezebb, sűrűn szőtt romantikus alkotások könnyed, briliáns megszólaltatása. A zongorához nem szimfonikus vagy kamarazenekar, hanem 7 tagú alkalmi együttes, a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből álló A’La Carte társult, amelyben egy hagyományos vonósnégyeshez (Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde – hegedű, Markó János – brácsa, Helecz Dániel – cselló) nagybőgő (Botár Bence), fuvola (Kanyó Dávid) és klarinét (Szepesi Bence) csatlakozott. Ennek a bensőséges ensemble-játéknak az európai zenetörténetben szép hagyománya van – a kora romantikától (pl. Schubert Pisztrángötösétől) egészen Schönberg és Stravinsky alkotásaiig. A hét muzsikus olykor hálás, szólisztikus feladatot is kapott, máskor érzékenyen kísérte a zongoraszólamot.
A zenei tételek között hangzottak el Lackfi János tréfás állatversei. Lackfi nyelvi játékokban gazdag, szellemes költészetéhez jól illik az állatsereglet szelíden ironikus bemutatása. Nem titkolja, hogy „nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani.” Weöres Sándor és főként Romhányi József nyomdokain halad ezzel, és mesterségbeli tudásban nem marad el a nagy elődöktől. Az előadáson maga olvasta fel a rövid szövegeket, amiről nehéz eldönteni, hogy jó választás-e. Nyilván autentikus így, de azért szívesen megnézném ugyanezt a produkciót profi színész(ek) közreműködésével.
(Állatok farsangja másképp – 2025. január 20. Székesfehérvár, Vörösmarty Színház. A Filharmónia Magyarország és a Cziffra Fesztivál közös produkciója)
Fotók: Posztós János/Cziffra Fesztivál
forrás: gramofon.hu
